Vélemény - Pro & Kontra - Andy Weir: A marsi



Fülszöveg


AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET.

Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.

Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.

Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.

De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?



„Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel. „
Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka

„A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története. „
Ernest Cline, a Ready Player One szerzője

Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából.
Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író

“Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!”
Hugh Howey, New York Times bestseller szerző

“Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.”
Steve Berry, New York Times bestseller szerző



Műfaj: szórakoztató irodalom, sci-fi
Kiadó: Fumax, 2014.
Oldalak száma: 358 oldal
Eredeti cím: The Martian
Saját példány
Beleolvasni a kiadó honlapján (itt) tudsz (26 oldal)

Vélemény


Nos, ugye ez az a könyv (ami ráadásul sci-fi is), amit nagyon rövid idő alatt rengetegen olvastak! Én nem értettem a miértjét, a Fumax egy viszonylag pici kiadó, nem sok esélyt adtam a könyvnek, féltem, hogy én nem fogok tudni beállni a sorba, mit tudhat egy pici kiadó (meg ne haragudjatok srácok), amit mások nem, aztán fizetés után elbattyogtam a Szellemlovasba...




Én félve kezdtem bele ebbe a könyvbe, de végül engem is teljesen megvettek vele. Amikor egy könyvet mindenki dicsér és az egekig magasztal, valamint azt is hallani, hogy film is készül belőle, akkor az ember kezdi azt gondolni, hogy "na, megint egy agyonhájpolt vacak, aminek nagyobb a füstje mint a lángja" - gondoljunk csak az Éhezők viadala-trilógiára, ami egy eléggé pocsék könyv lett és mégis, hogy fel lett kapva.

No, tehát ezek a félelmek kerítettek hatalmukba, mikor a kezembe vettem ezt a könyvet, és az egészet kb. egy hétvégén le is daráltam. Egyrészt azért, mert a könyv nem hosszú, másrészt azért, mert magába szippant és a történet tényleg odabasz.




Megelőlegezem az öt pontot, és nagyon bízom benne, hogy az a rengeteg műszaki-kémiai  hablaty igaz is, amivel tömve van a könyv. Mondjuk ennél a könyvnél ez a pont eléggé kétesélyes: vagy elhiszek mindent és túlélek a Marson másfél évet, vagy nem, és még aznap ottpusztulok...
Logikus történetvezetés: 5 / 5

Minden mindig meg van magyarázva, összekapcsolva, bár a főszereplő egy mérnök-botanikus, de mégsem érthetetlen, amit mond, az már más kérdés, mennyi az igazságtartalom a könyvben leírt tudományosan tálalt tartalmakban, de nem is számít, mert olyan határozottsággal van előadva, ami az egészet hitelessé teszi, és ha még lennének is benne olyan fejetlenségek, amiken elcsúszhatna a könyv, ez valószínűleg csak egy botanikusnak-gépészmérnök-kémikus csapatnak jelentene negatívumot.
Logikus történetvezetés: 5 / 5

Kényelmes, 358 oldalas könyv, kizárólag kemény borítóval. A részek tökéletesen vannak felosztva, így kell ezt
Vastagság, terjedelem: 5 / 5

A könyv maga nem hosszú, de pörgős, gyorsan ki lehet végezni, de rá is kell szánni az időt, mert nem jó, ha mindenféle fölösleges dolgokkal, mint evés, alvás, munka, félbe kell szakítani a történetet. Szerintem pont jó volt.
Vastagság, terjedelem: 5 / 5

Kis híján én is csatlakozhattam volna a Könyv Miatti Körömrágók Magyarországi Közösségébe, de sikeresen ellenálltam, a könyv viszont rohadt jó. Talán a sok mérnöki blablabla lehet sok egyeseknek, én bírtam a kiképzést (a mérnökséggel a diplomámon), de szerintem egy középiskolai közepessel is meg lehet vele bírkózni (ha mégsem, akkor lejjebb kell ugrani pár sort, sokat nem von le az élvezhetőségből)
Élvezhetőség: 5 / 5

Ahogy a fenti soraimból kitűnhetett engem teljesen magával ragadott ez a könyv, nagyon élveztem minden sorát.
Élvezhetőség: 5 / 5

A történet semmi extra, valaki ott ragad a Marson tökegyedül egy olyan küldetés során, amit alig pár napra (hétre) terveztek. Szóval érted: nincs semmid, ami a túléléshez kell, láttak meghalni, nincs kommunikáció, nincs kaja, nincs levegő, ellenben kurvahideg van. Na, szóval túl kell élni amolyan MacGyver - Bear Grylls módon.
A könyv nagy része Marktól szól, aki éppen túlél a Marson, közben naplóban rögzíti az életét, terveit, érzéseit, mindezt könnyed humorral, szarkazmussal ízesítve.
Amikor pedig már úgy gondolod, hogy most már kicsit besokalltál tőle, akkor az író gondol egyet és lassan bemutatja, mi történik közben a Földön és a NASA-nál. A szálak keveredését pedig hihetetlen pontossággal intézi.
Én nem tudom, hogy Weir eddig mit csinált, de szerintem a NASA titkol valamit, az nem lehet, hogy ilyen jól leír valaki egy fiktív történetet úgy, hogy közben alig van bármi fogalma az űrhajózásról...
Történet, karakterek, világ: 5 / 5

A főhős egy Mark Watney, aki véletlen ott ragad a Marson. Ez felettébb kellemetlen a számára, mivel megsebesült, a legközelebbi marsi látogatók csak évek múlva jönnek, nincs elég vize és étele, és az élete tulajdonképp' olyan eszközökön múlik, amiket lényegesen rövidebb használatbavételre terveztek. Tulajdonképpen ez az alapfelállás. A világ lényegében a mi világunk, a karakterek nagyon jól sikerültek, nem sablonosak, a történet meg ahelyett, hogy egy nagyon nyomasztó, unalmas, vontatott huzavona lenne, egy pörgős, izgalmas, humoros sztori, mindazok ellenére is, hogy alig pár karakterrel operál az író, és a könyv nagy részében egymagunk vagyunk egy egész bolygón.
Történet, karakterek, világ: 5 / 5

Teljesen rendben van, olvasni kell, csak még egy solt, aztán még gyorsan egyet, és még egyet, és zzzzzzzzzzz...
Letehetetlenség: 5 / 5


Igen, az. Vagy vegyünk ki szabit, vagy hétvégén kezdjünk bele. Komolyan. Nem ajánlom máskor elkezdeni, csak akkor amikor tényleg van rá idő.
Letehetetlenség: 5 / 5

Na, igen, erről beszéltem pl. a Hexednél. Így kell ötpontosra szerkeszteni a könyvet.
Van Mars-térkép, jó a betűméret, a helyesírás, a szerkesztés (megelőlegezem a fordítást is), a könyv keményborítót kapott (yeahhhh), tökkéletes! Köszönöm Fumax!
Szerkesztés: 5 / 5

Jó a borító, a könyv stabil, strapabíró, igényes, és nem találtam benne hibákat sem, van térkép, és ezzel tulajdonképpen ki is végeztem mindent, amire igényt tarthatunk. Tehát egy a lényeg: ezt a könyvet tényleg nagyon jól összerakták.
Szerkesztés: 5 / 5

Összesen: 30 / 30


Összesen: 30 / 30

Na, tessék...
Beállok én is az agyondícsérők táborába... De ha egyszer kurvajóvolt?

Nemrég szállt le Philae egy üstökösre, mi a munkahelyemen figyelemmel kísértük és nagyon drukkoltunk neki :)
Akkor megkérdezték tőlem, dolgoznék-e valami ilyesmi helyen (ESA, NASA), amire igent mondtam (csak lennék okosabb :) ), úgyhogy ez a könyv most pont jókor jött - igen, gyerekként én is álmodoztam űrutazásról (aztán amikor arról olvastam, hogy majd egyszer mindennek vége lesz, akkor elment a kedvem az egész Világegyetemtől, úgyhogy kizárólag ezért nem lettem sem csillagász, sem űrhajós :) )

Viszont olvasni nagyon jó volt róla, és én is akarok egy ilyen menő munkahelyet!! :)

A könyvből egyébként film is készül, én kicsit tartok tőle, nekem Matt Damon nem Mark Watney... :( Maradok inkább a kompjútermérnökségnél, az jobban megy... :)
Jéé, most látom, Andy Weir is computer programmer 'civilben'!)
Aki szereti ezt, vagy Aki szereti azt a stílust, sokszor így szoktam kezdeni az ajánlást, mert vannak könyvek, amik nagyon jók ugyan, de leginkább csak egy bizonyos csoportnak szólnak. Erre a könyvre viszont azt mondom, hogy vegye és olvassa el mindenki, fiatalok idősek, nők, férfiak, mindegy, mert szerintem azon kevesek egyike, ami mindenkinek tetszhet.


Idézetek

Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!



"Erre rábasztam. " (első mondat)




"Először is, a hidrazin nem kispályás cucc. Ha bármilyen hibát vétek, a Lak helyén csak a „Mark Watney Emlékkráter” marad."



"Egyéb híreinkben: ma Hálaadás napja van. A családom összegyűlik az ilyenkor szokásos lakomára a szüleim chicagói házában. Nem hiszem, hogy túl jó lesz a hangulat, tekintve, hogy tíz napja haltam meg. A fenébe is, valószínűleg épphogy túl vannak a temetésemen. Kíváncsi vagyok, megtudják-e valaha, hogy mi történt valójában. Annyira el voltam foglalva a túléléssel, bele se gondoltam, milyen érzés lehet ez az egész a szüleimnek. Most élik át a legnagyobb fájdalmat, amit csak ember tapasztalhat. Mindent megadnék, csak hogy tudathassam velük, életben vagyok.
Kárpótlásként életben is kell maradnom."




"Én vagyok az első, aki teljesen egyedül van egy egész bolygón."



"De a kedvenc levelem az volt, amit az anyámtól kaptam. Pontosan az, amire számítanál. Hála Istennek, hogy élsz, maradj erős, maradj életben, apád üdvözöl stb. Egyhuzamban ötvenszer olvastam el. Hé, ne érts félre, nem vagyok én a mama pici fia, vagy ilyesmi. Felnőtt férfi vagyok, aki csak néha visel pelenkát (az EVA ruhákban muszáj)."




"Az adattovábbítási módszerünk nem megfelelő a zenei fájlok méretéhez, még tömörített formában sem, ezért kérésedet, miszerint küldjünk „Bármit, ó, Istenem, BÁRMIT, csak ne diszkót", elutasítjuk. Élvezd a boogie-lázat."



"A szkafander így csak egyvalamit tehetett, hogy életben tartson: tiszta oxigént pumpált be. Ezzel fennállt annak a veszélye, hogy oxigénmérgezésben halok meg, ugyanis a túl magas oxigénszint könnyen kiégetheti az idegrendszert, a tüdőket és a szemeket. Ironikus halál egy lyukas űrruhát viselő fickónak: túl sok oxigén."



"A küldetésben mindenkinek két szakterülete volt. Én botanikus és gépészmérnök vagyok, vagyis lényegében az expedíció szerelője, aki a szabadidejében növényekkel játszadozik."




"A Chicagói Egyetemen végeztem. A botanikusnak készülő diákok fele hippikből állt, akik úgy gondolták, hogy majd visszahoznak egyfajta természetes globális rendszert, és valahogy puszta gyűjtögetéssel etetnek hétmilliárd embert. Idejük nagy részét jobb gandzsatermesztői módszerek keresésével töltötték. Nem kedveltem őket. Engem mindig maga a tudomány érdekelt, nem valami Új Világrend faszság."




"Középiskolában sokat játszottam a Dungeons and Dragonsszal. (Talán nem gondoltad volna, hogy egy botanikus/gépészmérnök kissé kocka volt a suliban, pedig de.) Egy pappal voltam, és az egyik varázslóképességem a „vízteremtés” volt, amit mindig hülyeségnek gondoltam, és soha nem használtam. Öreg, mit nem adnék érte, ha most a való életben képes lennék ilyesmire."




"Csak egy gond van: kinyerni a hidrogént a hidrazinból… nos… így működnek a rakéták. Nagyon nagy forrósággal jár. És veszéllyel. Ha egy oxigénatmoszférában csinálom, a hő és a frissen kinyert hidrogén felrobban. Jó sok H2O marad utána, csak túl halott leszek, hogy értékeljem."




"A hidrazin alapvetően elég egyszerű, a németek már a II. világháborúban is használták rakétahajtású gépek üzemanyagához (és néha felrobbantották magukat vele). Csak át kell futtatnod egy katalizátoron (amit kivonhatok az MLE motorjából), hogy nitrogénné és hidrogénné alakuljon. Megkíméllek a pontos kémiától, de a lényeg, hogy öt molekula hidrazinból öt molekula ártalmatlan N2 és tíz molekula imádni való H2 lesz, és e folyamat közben ideiglenesen ammóniává válik. Mivel a kémia mocskos egy kurva, némi ammónia nem lép reakcióba a hidrazinnal, hanem csak úgy megmarad ammóniának. Te szereted az ammónia illatát? Hát, az én egyre pokolibb létezésemben gyakori vendég lesz."




"Egyvalamivel bőségesen el vagyok látva: zsákokkal. Nem igazán mások, mint a normál szemetes zsákok, de mivel a NASA-ról van szó, biztos kerültek vagy 50 000 dollárba"




"Fogtam a szent vallási ereklyéjét, és egy fogóval meg egy csavarhúzóval hosszú szálkákra vagdostam. Ha van Isten, a helyzetre való tekintettel csak elnézi nekem a dolgot. Ha pedig az egyetlen rendelkezésre álló vallási ikon tönkretétele miatt sebezhetővé váltam a marsi vámpírok számára, akkor így jártam, vállalnom kell a kockázatot."




"NAPLÓBEJEGYZÉS: 61. SOL Hogy lehet, hogy Aquaman képes irányítani a bálnákat? Hiszen azok emlősök! Ennek semmi értelme."




"Az akkuja egy újra nem tölthető lítium tionil-klorid volt, ezt már néhány finom jelből is láttam: a csatlakozások formájából, a szigetelés vastagságából, és abból, hogy rá volt írva: LiSOCI2 NEM TÖLTHETŐ."




"Nem gondoltam, hogy a laptopnak baja lehet odakint. Ez csak elektronika, nem igaz? Elég meleg marad arra a rövid időre, amíg szükségem van rá, levegő pedig egyáltalán nem kell neki. Azonnal meghalt. A képernyő még azelőtt elsötétült, hogy kiléptem volna a légzsilipen. Mint kiderült, az „L” az „LCD”-ben annyit tesz, hogy „likvid”. Gondolom, vagy megfagyott, vagy elpárolgott. Lehet, hogy írok majd egy vásárlói értékelést. „A terméket a Mars felszínére hoztam. Nem működött. 0/10”."




"Eddig kizártuk a probléma lehetséges okai közül az elektromosságot, a hűtőrendszert, a mérőműszereket és a hőmérsékletet. Biztos vagyok benne, hogy végül kiderül, hogy van valahol egy apró lyuk, a NASA meg majd négy órán át meetingel, mielőtt szól, hogy tapasszam be ragasztószalaggal."




"Johanssen felült, de nem mozdult tovább a takaróin kívüli kegyetlen világ felé. A nő karrierista szoftverfejlesztő volt, a reggelek nem
tartoztak az erősségei közé.
(…)
Johanssen kiesett a hálóhelyéről, és ottmaradt a padlón.
Lewis lehúzta a párnát Watney fejéről.
– Mozgás, Watney! Sam bácsi százezer dollárt fizetett minden itt
töltött másodpercünkért.
– Csúnya nő elvenni párna – nyöszörgött Watney, és eszébe sem volt
kinyitni a szemét."




"Vogel kémikus volt, tudta, hogy kell bombát csinálni. Ami azt illeti, a képzése egy jelentős része arra összpontosított, nehogy puszta véletlenségből rakjon össze egyet."



Képek


Andy Weir - http://www.airspacemag.com



angol borító
angol borító


francia borító
szerb borító


bolgár borító
orosz borító



edenwallpapers.com
NASA Mars Rover - wiki
THE MARTIAN by RHADS
rhads.deviantart.com/art/THE-MARTIAN-499451104

The Martian - EVA suit design by artofjokine
nartofjokinen.deviantart.com/art/The-Martian-EVA-suit-design-454297068
The Martian - POSTER I by MrSteiners
mrsteiners.deviantart.com/art/The-Martian-POSTER-I-489266002


Megjegyzés küldése