Vélemény - Pro&Kontra - Robin Hobb: A király orgyilkosa

Fülszöveg



A Hat Hercegséget ismét vörös martalócok dúlják föl. Fitz, a megboldogult Lovag trónörökös fattyúgyermeke különös összeesküvés nyomaira bukkan, és egy másikban maga is szerepet vállal: Kosvár falai között sosem volt még ilyen veszedelmes az intrika macska-egér játéka. Az öreg király ágynak esik, és titokzatos sorvadásnak indul, miközben Igazság herceg minden erejével azon van, hogy megakadályozza a martalócok pusztítását. Amikor kétségbeesett küldetésre indul, hogy fölkutassa a legendás elődöket, Fitz egyedül marad, és csak Éjszemre, a farkasra és a király Bolondjának homályos jóslataira támaszkodhat.


Műfaj: szórakoztató irodalom, fantasy
Kiadó: Delta Vision, 2008.
Oldalak száma: 486 oldal
Eredeti cím: Royal Assassin
Saját példány
Látnok-ciklus 2.. kötete
Az első kötetről itt írtunk

Vélemény


Csak azért kezdtem el olvasni a sorozat második részét, mert nem szeretek félbehagyni sorozatot (ha már annak is örülni kell, hogy egy kiadó kiadja az elkezdett sorozatának minden tagját, akkor már én is végigrágom magam rajta. Szerencsére a DV kiadó végig szokta csinálni, amit elkezd).

Már az első kötet olvasásával és értékelésével is bajban voltam, de ez most rátett még egy lapáttal, és már tényleg nem tudom, mit gondoljak erről a sorozatról (és az írónőről, mert az Élőhajók-ciklus olvasása közben nagyon megkedveltem).

Aludtam rá egyet, de még mindig nem tudom, hányadán is állok vele... Furcsa egyébként, mert nem nagyon emlékszem másik könyvre, ami ilyen érzéseket hagyott bennem...





Én ezt a sorozatát Hobb-nak jobban kedvelem, mint az Élőhajókat. Bár mindkét sorozat ugyanabban a világban játszódik, csak éppen más földrészen, azért néhol vannak utalások egymásra, ami nekem nagyon szimpatikus.

Engem végig nagyon lekötött, és szerintem roppant izgalmasan megírt könyv lett A király orgyilkosa, amiben tovább követhetjük FitzLovag történetét ott, ahol az első rész abbamaradt, megismerkedhetünk Éjszemmel, a szerelmi szál végre bonyolódni kezd, Pompa tovább szövi álnoki terveit, közben jönnek a szipolyozottak, egyre többen.

A hangulat sötét, komor. Robin Hobb mesterien tudja szőni a szálakat, fokozni a feszültséget és a meglepő végkifejlet pedig George R. R.  Martinosan teszi fel a pontot az egész könyvre.

Az egyik kedvenc könyvem. Egyszerűen mestermű.

(Még régebben olvastam egy cikket, talán Patrick Rothfuss-tól, aki a világok tervezéséről és a könyvírásról beszélt. Nem emlékszem pontosan, de valami olyasmit mondott, hogy egy jó író az általa teremtett és kigondolt világról nem mond el mindent, hanem a világának eseményei, illetve részletei jó, ha a 30-40 %-át írják le, illetve ez nála olyan 5-10%.

Mindez azért jutott eszembe, mert lenyűgözött, amikor az Őrült hajóban lettek megosztva olyan információk, amelyek a Látnok-ciklusban történteket magyarázzák meg, illetve teszik átláthatóbbá.

Fantasztikus, mennyire összetett.
Tisztelet az írónő előtt, hogy egy ilyen sokszínű, élő világot tudott összehozni.)





Szépen ráépül a sorozat első részére, nem is tudok mit kérdezni
Logikus történetvezetés: 5 / 5

A történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előző rész lerakta. Nincsenek benne logikátlanságok, maximum olyan dolgok, amikre csak később kapunk választ. Tulajdonképpen az egész világnak a felépítése és logikája olyan szépen van megtervezve és megvalósítva, amilyet kevés más könyvben/világban lehet látni.
Logikus történetvezetés: 5 / 5

Majd 500 oldalas, nagy méretű könyv, nagyon túlírva... Fele ennyi karakter is bőven elég lett volna...
Vastagság: 3 / 5

Szépen ki van töltve, nem bántam volna, ha kicsit még megy a történet, de nem lehet panaszom a vastagságára, ha kevesebb lett volna kevés lenne, ha meg több, hát az lehet, hogy nem lett volna baj :) de így is jó.
Vastagság: 5 / 5

Ha leültem olvasni, akkor többnyire élveztem az olvasását (a gond ott volt, amikor nem ültem le olvasni)
Élvezhetőség: 4 / 5

Nagyon élvezetes. Ez egy olyan könyv, ami teljesen magával ragad. Az egész történet, a világ, a leírások, a mesélés. Nagyon ott van.
Élvezhetőség: 5 / 5

A karakterek és a világ ugyanaz, amit az első kötetben megszokhattunk, persze az idő megy, a szereplők fejlődnek (és ugye Hobb ebben nagyon ügyes), hál' Istennek már a főszereplő is érettebb, felnőttesebb, viszont nekem kevés a világleírás, többet akarok tudni :)
Történet, karakterek, világ: 4 / 5

A karakterek ugye idősebbek, így változott valamelyest a személyiségük és világnézetük is, tehát fejlődnek szépen, persze a világ is változik ahogy kell, tehát szépen kihatással van ez is a karakterekre. A történet során pedig egyre több mindent tudunk meg a világról, karakterekről, motívációkról, mindenről.
Történet, karakterek, világ: 5 / 5

Csak böcsületből olvastam, abszolút letehető volt az első 350 oldalon, a legszívesebben hagytam volna a fenébe... 350 oldal után viszont egyhuzamban végigolvastam a maradékot, hajnali 2 után végeztem vele, nem tudtam letenni, izgalmas volt...
Most akkor hogyan értékeljem?!
Letehetetlenség: 2 / 5


Igen, ez egy letehetetlen könyv. Az első betűtől az utolsóig alig enged el magától.
Letehetetlenség: 5 / 5

Még mindig igényes a kiadás, keményfedél, strapabíró kivitel, jó kézbe venni (és az is biztos, hogy szép bicepszet csinál, mert nem kicsi a súlya :) )
Én hiányoltam a térképet, a helyesírás meg a szokás (néhány elgépelés)
Szerkesztés: 4 / 5
Bár passzol a borítója stílusban a sorozat többi tagjához, ez nekem pont nem tetszik, na de ez van. Vannak elgépelések, bár nem vészes, és tényleg nagyon jó lett volna egy térkép.
Szerkesztés: 4 / 5

Összesen: 22 / 30


Összesen: 29 / 30

Nagyon szeretném ezt a sorozatot, ha nem lenne minden könyv kb. a két-háromszorosára elnyújtva... Az elején sok a sallang (amik nyilván fontosak, csak túl hosszú...), de a vége mindig kárpótol, ott felpörögnek a dolgok, csak az ember legyen elég kitartó...

Egy óriási kérdőjel az egész, még mindig... Kár érte...
Szerintem nagyon jó könyv, és nagyon jól felvezeti a következő részt. Ez egy sorozat második része, amely az előzővel és következővel is szorosan össze függ, így nem konkrétan ezt a könyvet, mint inkább magát a sorozatot ajánlom elolvasásra, mert szerintem az egyik legjobb. 


Ajánló

Ha hasonlót keresel, itt keresgélhetsz


  • Patrick Rothfuss: A szél neve - fiatal főhős, könnyed, "mesés" fantasy, vontatott, lassú mesélés (itt értékeltük)
  • Robin Hobb: Bűvös hajó - Hobb egy másik, ugyanebben a világban játszódó könyve (itt értékeltük)
  • Brent Weeks: Az árnyak útján - fiatal főhős, aki orgyilkosnak tanul (itt értékeltük)


Idézetek

Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!



"Miért tiltott a mágiák részletes ismeretének papírra vetése? Talán azért, mert attól félünk, hogy túl sok tudás jut illetéktelen kezekbe. (első mondat)"



"Összegyűjtöttem az összes fonalat, amit a sors elém vetett, és elkezdtem megcsavarni és kiszínezni, ahogy csak tudtam, abban a reményben, hogy befolyásolom azt, amit utánam szőnek."







"Rájöttem egy ősi bölcsességre. Csak olyan messzire távolodhatsz el önmagadtól, amennyire a lelked kötele engedi. Akkor pedig vagy elpattan, vagy visszaránt a testedbe."




"A farkasoknak, akárcsak a kutyáknak, az élet rövidebb dolog, mint az embereknek, ha a napokat és az évszakokat számláljuk. De két év alatt egy farkaskölyök megtesz annyi mindent, amennyit egy ember húsz év alatt. Eléri teljes erejét és nagyságát, megtanul mindent, amire szükséges van a vadászathoz, a vezérséghez vagy ahhoz, hogy jó pár legyen. Életének lángja rövidebben és fényesebben ég, mint az emberé. Egy évtized alatt többet tesz meg, mint az ember ötször, vagy akár hatszor annyi idő alatt. Az idő nem fukar ahhoz, aki a mában él."



"– Túl sok dolog jár a fejemben. Túl sokfelé kell elosztanom a gondolataimat. Néha úgy érzem, hogy ha lenne időm ahhoz, hogy egy problémámmal foglalkozzak, meg tudnám oldani, aztán mennék végig a többin.
– Mindenki ezt hiszi, de nem így van. Végezd ki, amit tudsz, és idővel hozzászoksz a többihez."




"A hallgatás csak a hazugság egyik formája."



"A harcnak nincs vége, amíg meg nem nyerted (…). Mindegy, hogy a másik mit gondol."



"Hozzákötődni egy állathoz annyit tesz, mint előre befogadni az elvesztése miatt érzett, eljövendő fájdalmat."



"Egyszer hallottam, hogy valaki táncnak nevezte, másvalaki csatának. Vannak férfiak, akik mindent tudó kacagással beszélnek róla, mások vicsorogva. Hallottam a piaci asszonyokat kuncogni róla, voltak, akik portékaként kínálták. Számomra bizonyos dolgok elmondhatatlanok. A kék színt csak tapasztalni lehet, akárcsak a jázmin illatát, vagy a furulya hangját. Egy csupasz váll íve, a kebel különös nőies lágysága, a riadt hang, amikor engednek az utolsó határok, a nyak illata, bőrének íze csak apró részletek, és bármilyen édesek, nem írják le az Egészet. Ezernyi részlet sem lenne képes ábrázolni."



"Abban a pillanatban, valahol Kosvár közelében egy farkas hosszasan, boldogan felvonyított, amitől az összes kutya a környéken ugatni kezdett, míg végül visszhangzott tőlük az éjszaka."



"Rövid idő múlva megkérdeztem. – Mit csinálunk?
– Semmit – mondta Kettricken.
Én is úgy tettem. Hosszú idő múlva megjegyezte.
– Saját törekvéseink és a feladatok, amiket kijelölünk magunknak, a váz, amelyen meg akarjuk mintázni a világot, nem több, mint egy fa árnyéka a havon. Változik, ahogy a nap mozog, elnyeli az éjszaka, ingadozik a széllel és végül, ha a lágy hó elolvad, torzultan fekszik az egyenetlen földön. De a fa tovább létezik. Érted?" 

Képek

Robin Hobb
angol borító

cseh borító

német borító

német borító

spanyol borító

finn borító

héber borító

holland borító

román borító

szlovén borító
bolgár borító

Megjegyzés küldése