Vélemény - Pro&Kontra - Andrzej Sapkowski: Vaják- II - A végzet kardja

Fülszöveg


Egy végzet, hat történet

Nehezen lehet beskatulyázni ezt a kötetet, mert számos hagyománnyal szakít – de éppen ez teszi annyira izgalmassá. Egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. Minden elem megtalálható benne, amire egy jó könyvnek szüksége van: nyaktörő kalandok, humor, őrült szerelem, a sors szövevényei, páratlan nyelvezet és fantázia, valamit kulturális sémáink értő vizsgálata. Mindezt egy ismerős, meséinkből és hagyományainkból táplálkozó, fantasztikus ősi világba ágyazva, amely tükröt tart a mi századunknak.

Andrzej Sapkowski Tolkienhez mérhető író, még ha különbözik is tőle, hiszen szövegei határozottan közelebb állnak a mai valósághoz és magukban hordozzák a szlávok forróbb temperamentumát. Sapkowskit olvasva egyszerre találjuk magunkat valahol Tolkien világában, egy magából kifordult mesefilm vetítésén, a középkorban, Zagloba uramnál Sienkiewicz trilógiájában, egy közgazdaságtani szemináriumon, komor pogány szokások földjén és egy fekete krimi humorral megfestett háttere előtt.


Műfaj: szórakoztató irodalom, fantasy, novella
Kiadó: PlayON, 2012.
Oldalak száma: 312 oldal
Eredeti cím: Miecz przeznaczenia (lengyel)
Saját példány

Vélemény


Na, ez most jólesett!

Amin nagyon meglepődtem, hogy nem zavartak azok a dolgok, amik az előző kötetnél (pl. az, hogy nem regény, hanem sok apró novella; vagy az, hogy időben és térben eléggé ugrálunk), valahogy sokkal jobb volt olvasni, izgalmasabb és színesebb volt talán.
Kicsit más a hangulata, más dolgok kerültek előtérbe, bár a megszokott humor itt is jelen van.

Ha minden igaz, még idén megjelenik a következő kötet, én nagyon várom! Remélem, hozza minimum ezt a színvonalat!

(A borítóképet meg nem tudom hova tenni… De a fordítás jó lett!)


Ez a könyv, mint az előző rész is, egy novellás kötet, ahol a történetek csak lazán kapcsolódnak egymáshoz, viszont kronológiailag egymás után következnek, ennek köszönhetően nem novelláknak érzi az ember a történeteket inkább egy hatalmas mű egyes fejezeteinek. A történetek izgalmasak, elgondolkodtatóak, és olvastatják magukat. Mindenkinek ajánlom aki szereti az igényes fantasyt, aki ismeri és játszott a Witcher c. játékkal, aki szereti a megszokottól  eltérő történeteket.

Novelláskötetnél talán nem igazán van ennek szerepe, bár jobban belegondolva azért "szép" is lenne, ha két novella között nem lenne meg a minimális logikai kapcsolat...
Logikus történetvezetés: 4/5

Logikusan felépített történetek, gyakori visszautalásokkal, ami egyébként igaz a játékra is. 
Logikus történetvezetés: 5 / 5

Sok apró novella, második kötet, lesz több is. Szépen kitöltötte azt a 300 oldalt.
Vastagság: 5/5

Kicsit rövidnek éreztem.
Vastagság: 4 / 5

Engem jobban elkapott, mint az előző kötet, egyedi a világ, amit elénk tár, izgalmas párbeszédek - teljes mértékben beszippantott.
Élvezhetőség: 5/5

Magával ragadó hangulat, kiszámíthatatlan történetek, izgalmas cselekmény, mélyebb témák érintése. Nagyon jó.
Élvezhetőség: 5 / 5

Sok kis apróság, megfelelő átkötéssel, szláv mitológia. Az író természetesen "pakolt bele" tanulságot, amit az olvasó nem érez soknak, szépen belesimul a cselekménybe.
Történet: 5/5

Az egyedi komor világ, az élő szereplők, a nem várt fordulatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet olyan nagyszerű legyen, mint amilyen.
Történet: 5 / 5

Nagyon olvasnám még, ha lenne új kötet (ebben a minőségben :) )
Letehetetlenség: 4/5


Közel áll a letehetetlenhez.
Letehetetlenség: 4 / 5

A fordító szép munkát végzett, a kötés még jónak tűnik, a borító sehogy sem illik a könyvhöz.
Szerkesztés: 4/5

A borító egyáltalán nem passzol a könyvhöz, a rajta látható karakter még csak nem is szerepel benne, és csupán azért került rá, mert a játék egyik népszerű karaktere... ez így gáz...
Szerkesztés: 4 / 5

Összesen: 27/30

Összesen: 27 / 30

Ha egyedi fantáziavilágot szeretnétek, nagyon emberi főhőssel, olvassátok el. Lehet, hogy az első kötet nem a legjobb, de ez annál jobban sikerült. (Szerintem olvasható az első kötet nélkül is). Ha véres csatajelenetekre vágytok, akkor ez most nem a Ti könyvetek :)Nagyon jó könyv, ajánlom mindenkinek!


Idézetek

Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!



"Az istálló előtti korláton sovány, fekete macska ült, és elmélyülten nyalogatta a mancsát.
– Cic, cic, cicuska – mondta a vaják.
A macska mozdulatlanná merevedett, és rosszindulatúan nézett vissza rá; aztán ellenségesen lelapította a fülét, és vicsorogva a vajákra sziszegett.
– Tudom – bólintott Geralt. – Én se szeretlek. Csak vicceltem."





– Tudtam! – kiáltott fel vékony hangon a szirén. – Tudtam! Kifogások, ostoba, bugyuta kifogások, de egy fikarcnyi önfeláldozás sem! Aki szeret, az áldozatot hoz! Én már meghoztam érte az áldozatot, mindennap kimásztam hozzá a sziklára, ami ledörzsölte a fenekemről a pikkelyeket, és összeszaggatta az úszómat; még meg is fáztam miatta! Ő meg nem akarja miattam feláldozni azt a két undorító pipaszárat? A szerelem nemcsak azt jelenti: elvenni, képesnek kell lenni arra is, hogy lemondj dolgokról, hogy feláldozz valamit! Ismételd el neki! 


– Sh'eenaz! – kiáltotta Geralt. – Nem érted? Ő nem élhet a vízben! 
– Nem fogadok el ilyen ostoba kifogásokat! Én is… Én is kedvelem őt, és szeretném, hogy ivadékaink legyenek, de hogyan, ha egyszer ő nem akar teljes lenni? Hova kellene neki az ikrákat raknom, mi? A sapkájába?



– Befejezted Geralt?
– Igen.
– Szállj ki a kádból.
Yennefer fel sem állt, csak hanyagul intett a kezével, és kimondta az igét. A véka vize, azzal együtt, ami a padlóra ömlött, és ami Geraltról csöpögött, zúgva félig áttetsző gömbbé állt össze, és süvítve kirepült az ablakon. A vaják hangos loccsanást hallott.
– Hogy vinne el titeket a fene, a kurva anyátok! – hangzott fel a mélyből a dühös kiáltás. – Hát nem tudjátok a mocskotokat hova kiönteni? Hogy zabálnának titeket élve fel a tetvek, hogy égetne a gyalázat, hogy dögölnétek meg!
A varázslónő becsukta az ablakot.
– A mindenségit, Yen – kacagott fel a vaják. – Önthetted volna a vizet máshová is.
– Megtehettem volna – mormolta a nő. – De nem volt kedvem.



– Tudod, Yennefer, nem szeretném megérni azt a percet, amikor megvalósul az eszméd az ember uralmáról, amikor a hozzád hasonlók megtalálják az őket megillető helyet a természetben. Szerencsére ez sosem fog bekövetkezni. Előbb mészároljátok le és mérgezitek meg egymást, dögöltök meg vérhasban és tífuszban, mert a mocsok és a tetvek, nem pedig a sárkányok fenyegetik a ti csodálatos városaitokat, ahol az asszonyok évente szülnek ugyan, de tízből csak egy újszülött él tíz napnál tovább. Igen, Yennefer, termékenység, termékenység, termékenység, és ismét csak termékenység. Foglalkozz inkább, kedvesem, a gyerekszüléssel, az sokkalta természetesebb elfoglaltság számodra. Az majd kitölti az időt, amit jelenleg ostobaságok terméketlen kigondolására fecsérelsz. Viszlát.



– Megmondom neked, miért. Az ember fölénye a többi rasszal és fajjal szemben, a harca az őt megillető helyért a természetben, az életteréért, csak akkor járhat sikerrel, ha végleg felhagy a kóborlással, ha nem vándorol tovább egyik helyről a másikra táplálékot kutatva, a természet naptára szerint. Ellenkező esetben nem érhető el a szaporodás kellő üteme, ahhoz az embergyerek túlságosan sokáig képtelen az önállóságra. Csak a városfalak védelmében vagy egy erődben képes a nő a megfelelő ütemben, vagyis évente szülni. A termékenység, Dorregaray, maga a fejlődés, a túlélés és az uralom feltétele. És itt jutunk el a sárkányokhoz. Csak a sárkány az, és egyetlen más szörnyeteg sem, amely egy várost vagy erődöt veszélyeztethet. Ha nem irtanák ki a sárkányokat, az emberek biztonságot keresve szétszóródnának, ahelyett, hogy összetartanának, mert a sárkányok tüze a sűrűn beépített településeken kész lidércnyomás: több száz áldozat, borzalmas pusztítás. Ezért kell a sárkányokat egytől egyig kiirtani, Dorregaray.



– A férfiak szeretnek találkozni a régi szeretőikkel, szeretik feleleveníteni a régi emlékeket. Szeretik elképzelni maguknak, hogy a valaha volt szerelmi szenvedély ad nekik valamiféle életfogytig tartó tulajdonjogot a partnerükre. Jó hatással van a közérzetükre. Te sem vagy kivétel. Mindenek ellenére.



– Épp ellentmondasz a természet törvényeinek, Geralt. Az a varázsló ismerősöm azt szokta mondani, hogy a természetben minden létezőnek megvan a maga folytatása, amiben tovább él, ilyen vagy olyan módon. Az egyik vége a másik kezdete, a lehetőségeknek nincs határa, legalábbis a természet nem ismer ilyet.

Képek

A Vaják lengyelül megjelenő, új borítói - azt hiszem, innen merítette az ötletet a magyar kiadó is, szóval Zoltan azért szerepel a (nálunk) második könyv borítóján, mert Lengyelországban is így adták ki
A Vaják lengyelül megjelenő, új borítói - azt hiszem, innen merítette az ötletet a magyar kiadó is, szóval Zoltan azért szerepel a (nálunk) második könyv borítóján, mert Lengyelországban is így adták ki
Egy régebbi, lengyel Vaják - A végzet kardja kiadás
Egy régebbi, lengyel Vaják - A végzet kardja kiadás
Geralt és Triss a The Witcher II egy jelenetében
Geralt és Triss a The Witcher II egy jelenetében
Triss Merigold szerepelt a Playboyban is... 
Ríviai Geralt

A Vaják és a Striga
Megjegyzés küldése