Vélemény - Frei Tamás: A bankár

Fülszöveg

Jamaicán a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont „kimenekítő” és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt.Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék.André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg.A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút?Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A „konspirációs akcióthriller” meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az „itt és most”-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

Vélemény

Frei Tamástól eddig csak a könyv elődjét, A Megmentőt olvastam, azt 4 pontra értékeltem az 5-ből, de most belegondolva, túlértékeltem azt a regényt.

Nehéz megértenem, hogyan lehet ez a könyv(A bankár) a 2011-es Aranykönyv első helyezettje Magyar szerzők szórakoztató irodalom kategóriában, amikor a listából az első 5 helyezettből 3 biztosan klasszisokkal jobb nála...

Vegyük sorra.


  • Logikusan megírt a könyv, de azért vannak benne már olyan dolgok, amikbe ha belegondolok, engem zavartak (példa a spoilerben), de összességében nem lehet ilyen téren különösebb panasz a könyvre.

    Logikus történetvezetés: 4 / 5
    SPOILER: Az oroszok, miután a fiát megmenti tőlük, a könyv további részében folyamatosan békén hagyják, és miután megtalálta már, nem is kell azért aggódnia, hogy esetleg vele fogják zsarolni vagy előkeríteni, így a könyv végén nyugodtan a nevelőapjánál lehet hagyni, mert úgy sem lesz semmi gond? Ugyan már... Kellett ez a szál, hogy Amerikába kerüljön, de akkor is esetlen...
  • A könyv vastagsága egy érdekes kérdés, én a vastag könyveket szeretem, így ennél a könyvnél ilyen téren nem lehetne okom panaszra, ha jó lenne; de mivel nem volt az, így teher. Egy jó könyvet, még ha 800-900 oldalas is, egy pár nap alatt kiolvasok, és a végén sajnálom, hogy vége van, mert akarok még belőle. Ezt közel egy hónapig olvastam, annak ellenére, hogy nem  kis betűkkel van teleírva az a 617 oldal.

    Vastagság: 2 / 5
  • A karakterek szerethetőségének hiánya, a jellemfejlődés hiánya, a sokszor aprólékosan fölöslegesen megírt olyan részletek, amik a történet szempontjából teljesen hidegen hagynak, mind olyan tényezők, amik az élvezhetőséget rombolták.

    Élvezhetőség: 3 / 5
  • A történet, fordulatokkal ha nem is gazdagon, de el volt látva, nem egy fenomenális alkotás, de tisztes írói munka.

    Történet: 4 / 5
  • Vannak könyvek, amik az embereket magukkal ragadják, letehetetlenek, olvastatják magukat. Na, ez nem ilyen, csak azért nem hagytam abba, mert ha elkezdek egy könyvet, akkor - ha csak nem nagyon-nagyon rossz - végigolvasom, de az már régen nem jó, ha csak azért olvassa az ember, hogy végre vége legyen, pedig itt így volt.

    Letehetetlenség: 1 / 5
  • A borító ugyan nekem nem tetszett, de nem is vészes, végül is illett a könyvhöz, de találóbbat is is el tudnék képzelni.
    Helyesírási, elírási hibáktól többnyire mentes. Érthetetlen dolgok nem voltak benne.

    Szerkesztés: 4 / 5
Összegzés: 18 / 30

Sajnálom, hogy ilyen sok órát szántam erre a könyvre az életemből, és örülök neki, hogy csak kölcsön kaptam.

Nincsenek megjegyzések: